Ha most azt mondom, hogy a karácsonyi ajándékok felét már beszereztem -vagy legalábbis beszerzés alatt áll-, biztos, hogy sokan felkiáltanak, hogy ’De hát még csak november eleje van!’ vagy ’Na, ennek sincs semmi dolga, ha már erre van ideje!’
Az elsőre a válasz egyértelműen igen, november eleje van, de én személy szerint utálok vásárolni. A másodikra pedig egyrészt igen, mert nem sajnálom az időt attól, akit szeretek és másrészt is igen, mert a vásárlásnál jobban csak a kapkodva és a muszájból vásárlásokat utálom.
Tavaly volt olyan karácsonyi ajándék, amit már szeptemberben beszereztünk. Vannak olyan ajándékok, amiről 100%-ig tudhatjuk, hogy az illető örülni fog, így az kb. bármikor beszerezhető. Igen, már szeptemberben is, amikor több és nagyobb mértékű leárazás van, mint decemberben. Mi akkor biztosra mentünk: az én Lego iránti rajongásomnál már csak a kisfiamé nagyobb, bár tény, hogy egyelőre nem azonos pályán mozgunk. Őt a Lego City rendőrautói, engem pedig inkább a Harry Potteres készletek hoznak lázba (a felnőtteknek dedikált készletek is iszonyú menők, ami nyilván az árukban is megmutatkozik...)
De a lényeg: ha időt szakítunk arra, hogy év közben is figyeljünk, akkor lényegében teljesen mindegy, hogy mikor vesszük meg az ajándékokat. A Marie Kondo-féle irányelveket is alapul véve, mindig igyekszem valami olyasmit kitalálni mindenkinek:
aminek tényleg örül,
amit magának úgysem venne meg vagy ami magának nem jut az eszébe,
valamilyen módon rám emlékezteti,
valamire használható (nem rajongok túlzottan a polcra csak úgy kitehető csecsebecsékért),
és nem utolsósorban a lehető legkisebb mértékben szennyezze a környezetet.
Ezeket számba véve jutottam arra, hogy a két legjobb ajándék típus az élmény és az, ami fogyasztható.
Van nekem egy szuper naptáram (nagy dicséret érte a Yellow Brick Road-nak), aminek a leghátsó lapjára fel lehet írni, hogy év közben ki jutott eszedbe, ha megláttál egy jópofa ajándékot vagy hogy Te minek örülnél karácsonykor, ha esetleg valaki megkérdezné, hogy mit szeretnél kapni. Ez idén nekem nagy segítséget jelentett!
Ha az ötletet felírtad, akkor már csak azt kell figyelni, hogy az adott termékre mikor van akció. Így 3 legyet is üthetsz egy csapásra:
nem az utolsó pillanatban kell valami ’muszáj’ ajándékot kitalálni,
lényegesen költséghatékonyabb ez a beszerzési mód,
nagyobb eséllyel tudsz olyan ajándékot beszerezni, aminek tényleg örülnek!
(+1: Magadat is megkímélheted az idegbajtól, hogy a) nem kell a hömpölygő tömegben az utolsó csorba bögrét megvenned, illetve b) nem kell azon izgulni, hogy a csomagszállító nem érkezik meg vele az ajándékozás napjáig.)
Végül egy ki segítség, hogy hogyan találj jó ajándékot!
Gondold végig, hogy az illetőnek, akinek ajándékot keresel, milyen az életvitele. Értem ezalatt, hogy mit dolgozik, mit csinál szívesen szabadidejében, mekkora lakásban él, stb. Nyilván a hobbijához passzoló dolognak mindenki örül. De tapasztalatom szerint nagyon nagy örömet okozhatsz például egy kulaccsal is, amiből végre nem folyik ki a kávé, amikor munkába megy, vagy bármivel, ami a mindennapjait könnyítheti meg. Fontos végiggondolni az életkörülményeit is, mert hiszen hiába vennél mondjuk egy szobabiciklit a télen is biciklizni vágyó reumás nagymamádnak, ha nincs hová tenni a lakásában.
Képzeld az illetőt, ahogy használja a tőled kapott ajándékot! Nem megy? Akkor valószínűleg nem az a jó ajándék. Ha azt látod magad előtt, hogy lelkesen próbálgatja és nézegeti, akkor hajrá, vedd meg!
És az utolsó: ne görcsölj rá a végeredményre! Tartsd meg a blokkot és ha mégsem sikerült örömöt szerezned, tedd lehetővé, hogy kicserélje! Ne sértődj meg, ha esetleg nem tetszik a választott ajándék! Azzal neki is és magadnak is csak rosszat teszel. Így megszűnik a nyomás, hogy csak a tökéletes ajándék okozhat örömet.
Jó készülődést! (vagy legalábbis jó tervezgetést karácsonyig! - És csak remélem, hogy ezt a bejegyzést nem december 24-én olvasod majd!)